Kint ülök a kertben Anyuéknál, mellettem a mózesben szuszog a Törpe. Van vagy 25 fok, nagyon tuti.
Fantasztikus gyerekmentes programokat engedhetek meg magamnak: tegnapelőtt Lidl-ben voltam, tegnap Tescóban fél órákat, ilyet azóta nem csináltam, hogy megvan a kislány. Persze nem tudok teljesen lelazulni, tegnap is mini bodykat és zoknikat, na meg akciós pelenkákat nézegettem leginkább... :) ő az új hobbym, hehe. A Vaterán/Teszveszen is a terhességem óta csak nekivaló dolgokat nézegetek, veszek: hordozókendőt, pihenőszéket, kisruhákat stb.
A kisebbik öcsém teljesen odáig van a Kisnyuszitól, egész nap a kezében tartaná, ha lehetne :) Első este nyűgödködött a kicsi, és Apu is, Anyu is hiába próbálta megnyugtatni. Ádámnál meg elaludt. Sose fogjuk megtudni, hogy addigra merült-e ki teljesen, és azért, vagy tényleg ennyire jó az öcsém karjában, de ő azóta is rajong. Ma elmentem a szomszéd kozmetikába, a kislány épp elég éberen aludt, és öcsémre hagytam, hogy ha nyekereg, vegye föl, ha balhézik, hozza utánam. Végig azt lestem a szemöldökfestés-tépés alatt, hogy mikor tűnnek fel, de nem jöttek. Állítólag egyszer sírni kezdett, de Ádis visszaaltatta 5 perc alatt :) Ellenben a nagyobbik öcsémnek hiába nyomtam a kezébe, hogy érezze, mennyire jó egy ilyen kis szuszogó testet ölelni, hamar visszaadta, "majd ha nagyobb lesz" felkiáltással.
Lizám rengeteget nézelődik, valódi értelem van a szemében, jól megfigyel mindent, komolyan. Sokat mosolyog, mindenki nagy megelégedésére :) Apura nevetni is szokott, amikor játszik vele, és ezerszer elismétel neki valami vicceset. A sokadik ismétlésig koncentráltan figyeli, mi is történik, aztán elvigyorodik, Apa meg hangosan nevet nagy örömében :)
Tegnap Ádissal felvettük, hogyan ébredezik a kisasszony. Végig azt hinnéd, hogy mindjárt eltörik a mécses, és indul az éktelen ordítás, de mindig meggondolta magát félúton, és bár már éhes volt, többször visszahunyta a kis szemét, pofákat vágott, nyújtózkodott, hangicsált, nagyon vicces volt. Tök jó lesz majd visszanézni 18 éves korában, biztos szégyellni fogja, mert közben ilyeneket mondunk róla, hogy mekkora feje van, meg hogy nincs is nyaka, csak tokája :) És mindezekkel együtt gyönyörű kis baba ám.
Éjjel 1.50-kor keltem arra, hogy már keresgélő mozdulatokat végez a fejével, és nyitva a szeme. Szokás szerint 10 perc alatt betolta az adagját, majd jelezte, hogy buli van, nézelődjünk, táncikáljunk, szórazkoztassam. Másfél óra alatt sikerült visszaaltatnom, addigra már teljesen kiment az álom a szememből, de azért vissza tudtam aludni. Amúgy tegnap először nem a karomban altattam el a fürdetés utáni szoptatás után, hanem letettem hasra a kiságyba, és ütögettem a fenekét, meg a hátán tartottam a kezem. És kb. 10 perc után elaludt, nagy sikerélmény. Pedig szívesen fölvettem volna, mert annyira jó, hogy már bújik hozzám... belefúrja az egész kis testét az enyémbe, egyik kezével a hajamat markolja, másikkal a hálóingemet, és melegítjük egymást. De nem lesz mindig 5,5 kilós, és már most sem könnyű, ha órákon át kézben akar lenni.
Még szerencse, hogy a hordozókendőt szereti, és nekem is jó érzés benne tartani, mert mindkettőnknek jót tesz. Nekem van két szabad kezem, és állandóan velem a gyerek, ő meg biztonságban és közel érzi magát hozzám, és fejlődik az idegrendszere, egyensúlyérzéke, és meg is nyugszik ott.
