Morzsika (cc Anya, és Férj is így hívja) hamarosan felébred, és éhes lesz, de addig is nekiállok behozni a lemaradásomat. Fejben folyton írok, jegyzem, hogy miket szeretnék megörökíteni, mert nem akarom elfelejteni az újabb és újabb fejlődési fázisokat, hangulatokat... (Update: a bejegyzést háromszori nekifutásra fejeztem be, mert persze felébredt a kislány közben.)
Alvás
Éjszaka már csak egyszer kel elég régóta, kb. 9 órai elalvás után hajnali fél 3 és fél 5 között valamikor, még nem jöttem rá, mitől függ ennek az ideje. Most itthon vagyunk Anyuéknál megint, és itt 4-kor és negyed 5-kor kelt eddig, otthon korábban szokott. Talán ott jobban rásüt a kelő nap...? Passz. Mindenesetre 90%-ban az a menetrend, hogy elkezd mozgolódni, fejet forgatni, erre felébredek, kiveszem (csukva a szeme), megszoptatom, és kb. 10 perc után már alszik is, belealszik a szopásba. Gyorsan visszateszem a kiságyába hasra, betakarom, és fel sem ébred, alszik tovább.
Tegnapelőtt nem akart visszaaludni, én viszont hulla voltam, némi karban sétálgatás után befektettem magam mellé az ágyba, itt percek alatt elaludt, ezek után nehéz szívvel (olyan jó volt nézni, ahogy szuszog mellettem) visszatettem az ágyába.
Pelenka
Napi egyszer kakil, és már nem az a robbanásszerű a termés, pedig az elmúlt napokban háromféle pelenkát is használtunk, és mégsem volt baleset. Kaptunk Férj tesójától Pamperst, annak nem gumis a dereka, Anyuék Liberót vettek, mi meg a Tesco Lilából vásároltunk be a legutóbbi nagyon akciós áron (999 Ft volt a 38 darabos). Általában reggel-délelőtt végzi el a dolgát, ezért a múlt heti topiktali és orvoslátogatás előtt is izgultam, nehogy baj legyen, mert ebédig sem volt semmi (és aznap utána sem). Ha egyik nap nincs kaki, akkor másnap több is van.
Napirend
Kezdünk beállni egy rendre, ami elég tág határok között mozog. Az ébredés ideje pl. tök változó a hajnali evés után, otthon akár 6-7 (talán mert Férj akkor megy munkába, bejön a szobába, fiókot húzgál stb.), Anyuéknál 8... Pelenkázás, öltözés (hálózsákból rugdalózóba), szoptatás, és utána nézelődik a kisasszony a hátán fekve, amíg én fejek 100 ml-t. Közben otthon megy az RTL Klubon a Reggeli, de énekelni is szoktam közben (képzem magam a netről, haha, mert elfelejtettem egy csomó gyerekdal szövegét). Lemegyünk a földszintre, én főzök egy kávét, csinálok magamnak reggelit, addig Kisnyuszi a pihenőszékben nézelődik. Van, hogy többször is eszik keveset (5 perceket) így délelőtt a Nyuszi, és kb. két óra múlva kidől, máskor eszik egy nagyot, és már 8-kor szunyál... de van, hogy 11-ig is elvan, eszik-nézelődik. Utána általában egy hosszú alvás jön, addig én lezuhanyzom, felöltözöm, vasalok, mosok, ruhát hajtogatok, varrok, kisruhákat szortírozok stb., ott vagyok a közelében. Amikor felkel, megebédel, és általában visszaalszik újabb pár órára. Ha nem, akkor is elvan addig, míg én megebédelek. Áthelyezzük a rezidenciánkat az alsó szintre, ott a mózesben tud aludni, én meg mosogatni, netezni, iratokat rendezgetni stb. Kb. 4 után már nincs alvás az esti fürdetésig, ilyenkor átmegyünk a szomszédba, kendőben sétálunk, boltba megyünk, felfedezzük a környéket. Kendőben elalszik a Nyuszi, de sokszor nézelődik is benne. Este 7-8 között hazaér az apja, 8-kor nagy fürdés jön, előtte meztelenkedős esti torna a franciaágyon (csípőtorna, forgolódás egyik oldalról a másikra segítséggel), aztán szoptatás, és alvás. Az a legkényelmesebb, ha bealszik a mellemen, és csak be kell tennem az ágyba. De kísérletezem azzal is, hogy félkómásan fektetem le, és ütögetem a fenekét, éneklem a Bóbitát (megtanultam mind a négy versszakát, haha), míg lecsukódik a szeme. De ez nem mindig sikerül, mert hason fekve még most is reflexszerűen elkezdi forgatni a fejét, és nem bírja abbahagyni :) Ilyenkor goto step1, és vagy a mellemre teszem, vagy sétálgatok vele, amíg el nem ájul. Persze ez egyre nehezebb, lásd következő pont.
Súly, hossz, ruhaméretek
A 2 hónapos mérésen 6.150 gramm volt, sajnos a hosszát nem mérték. Kb. 2-3 hete vettem elő a 62-es kisruhákat (még szülés előtt kimostam-vasaltam mindet), és már mosom a 68-as kollekciót... Anyuék, akik két hete látták a gyereket, kapásból mondták, hogy megnyúlott, sokat változtak az arányai. Nekem csak az tűnt fel, hogy mintha összementek volna a rugdalózói :)) Pedig tényleg nőtt, csak durva, hogy egy ruhaméret pár hetet bír csak. Még a 62-eseket használjuk, de már több darabot is úgy vettem le róla, hogy "na, ezt sem adom rád többet", mert hosszában vagy széltében szűk. (68-asból viszont sok ruhája van, mert mindenki azt mondja, az az első ruhaméret, amit hosszabb ideig hordanak. Majd meglátjuk...) Az biztos, hogy 54 cm-rel született, egy hónaposan a védőnő 58-nak mérte, és egy hónap alatt 3-4 centi növekedés a normális. Azaz simán lehet már 62 fölött Gizike.
Első oltás (két hónapos)
Megkapta a kötelezőt és a pneumococcus ellenit is kértem. És életemben először hallottam a kislányomat a fájdalomtól sírni, ezt a hangját még nem ismertem... az első oltás (a kötelező) után sikítva felsírt, és egy pillanat alatt tök vörös lett a feje, aztán jött a második (Prevenar)... Hiába álltam a fejénél és beszéltem hozzá, nagyon fájhatott szegénykémnek, és ilyet még nem érzett soha. Azért utána a karomban megnyugodott, öltöztetéskor már nem is sírt, de nagyon sajnáltam, hogy nem tudok segíteni rajta. Kendővel mentünk haza, aludt végig, pedig bementem gyógyszertárba, DM-be is.
Délután letettem aludni. Álmában visítva felsírt, amikor éhes volt (ilyet nem szokott csinálni, mostanában csendben ébred, nézelődik, max. "E!"-t kiabál. A combjánál pirosabb volt a bőr, de nem volt láza/hőemelkedése. (Direkt megmértem neki "egészségesen" popsiban a hőjét tegnap és ma is, hogy tudjam, mi a normál testhőmérséklete.) Estig rám volt kötve, mert különben folyton panaszosan sírt szegénykém, hüppögött álmában is.
Az éjszakánk az oltás után érdekesen telt. Fürdés után beadtam neki a lázcsillapító kúpot a dokinő tanácsára, aztán nagy evés jött, több mint fél órát evett (kb. 10 perc alatt végezni szokott), és nem csak nyammogott, evett rendesen. Aztán hallottam, hogy rotyog a pelus. Majd két másodpercre rá köhögés nélkül rengeteg tejet kibukott/kihányt, a saját ruhájára, az enyémre, az ágyra, minden úszott a tejben... én ijedtem meg jobban, ő csak nézelődött tovább... Átöltöztünk, tisztába tettem, evett még egy kicsit, aztán elaltattam, és innentől olyan volt az éjszakánk, amilyen szokott. A kúp beadást nem ismételtem meg, mert kb. 3/4 óra eltelt a hasmenés és a beadás között, szerintem felszívódott. Utána két napig hasmenéses volt a kakija, vagy az oltás, vagy a kúp hatása lehetett.
Még tegnap éjjel is felsírt álmában a Törpi, meghűlt az ereimben a vér, de aztán nagyon gyorsan megnyugodott a karomban, és visszaaludt. Talán az oltásról álmodott... már ha ilyet tudnak...
Szoptatás
Hála Istennek, van tejem, és egyre inkább elhiszem, hogy ez már így is marad :) Még mindig egy mellből szoptatok, ritkán kéri csak a másodikat a kislány, pedig meg szoktam kínálni, ha hosszú ideig eszik az egyikből, és azt hiszem, hogy már nem jön belőle, de ő még enne. Általában méltatlankodás a vége ennek, mert ha Nyuszika csak cumizni szeretne még (mostanában szokta így altatni magát), akkor nem tetszik neki, hogy a teltebb mellből folyik a tej :) Amúgy nagyon profi már, tudja, hogy pelenkázás után szoptatás jön, és már nem kell a szájába adnom a cicit, magától bekapja, sőt, magától értetődően fordul teljes testtel felém. Imádom, amikor engem néz közben, és most már a kis kezét is a mellemen nyugtatja közben. A böfiztetés is rutin most már, van, hogy a mellemen elintézi, vagy felültetés után az első pillanatban :)
Szoptattam már autóban a dugóban, orvosi rendelő vetkőző helyiségében, nőgyógyásznál a konyhában kerti széken, a Margitszigeten és a Kopaszi gátnál, az IKEA baba-mama szobájában, szóval belejövünk ebbe is :) Kaptam egy új kismama ismerőstől szoptatós kendő félét (amerikai cucc, takar engem és a gyereket is, diszkrét, de jól néz ki, és belátok felülről a kislányra), szóval akár egy bevásárlóközpont közepén is meg tudom szoptatni. Szeretném sokáig, 1 éves koráig legalább szoptatni...
Fejlődés, mozgás
Apa mondta ki, én észre sem vettem, hogy már külön mozognak a kezei, lábai. A kezét már kezdi nézegetni, mutogat az ujjaival, az öklét tömködi a szájába, és nem véletlenszerűen, hanem hason fekve mindig megtalálja, és cuppog :) A fejét már biztosan tartja, nem kell neki támasztani, de ha mérges, és hátrafeszíti magát lendületből, nem árt, ha ott az ember keze. Ha mérges, és ölben van, úgy megfeszíti magát, hogy szinte megáll két lábon. Pelenkázás közben, ahogy lekerül róla a pelus, ezerrel rugdos, párszor már sikerült mellbe rúgnia :)
Egyre több aranyos hangot ad ki (áj, gu, eu, heö, e, egy), kezd gügyögni, és próbál utánozni, amikor magánhangzókat mondogatok neki, vele szemben. (A D-vitamint is úgy csöppentem a szájába, hogy mondom neki, áááá, ő meg utáznoz.) Nagyon figyel, belenéz mindenki szemébe, a kamerába, hatalmasakat vigyorog teli szájjal. Nem sír ébredéskor, hanem hangosan kurjongat, hogy menjen oda valaki, most ("E!"). Tud könnyekkel sírni, imádom, amikor kis kocka szája van közben, vagy amikor hüppögéskor összeszorítja, és egy kicsi csík az egész.
Háton fekve jár keze-lába, már kinyújtja a tagjait, a békapózt csak akkor veszi fel, ha álmában hasra fektetem (de akkor is hamar kinyújtja). Szoptatás után hosszasan elvan, elnézelődik. Továbbra is függőlegesen szeret lenni a karunkban, lehetőleg váll fölötti fejjel, hogy mindent lásson :)
A kendőt még mindig szereti, amíg belerakom, nyíg, de ahogy eligazgattam rajta, pár perc múlva húzza a lóbőrt. Ha nyugtalankodik benne, az csak azért van, mert a rabszolga megállt, és nem járkál fel-alá :) De még mindig meghat, hogy mennyire megnyugszik benne, és milyen jól alszik rajtam összegömbölyödve.
Programok
Az első nehéz csak minden új próbálkozásból. Voltunk már Pesten háromszor BKV-val és kendővel (HÉV, villamos, metró is volt már, minden alkalommal több jármű is), és mindig nagyon jól viselte. Egyszer kellett a HÉV-en állnom és a lábammal rugóznom, mert ülve nyekergett, de a hazafele séta közben bealudt újra. Nekem is nagyon jó kimozdulni, felfedezni a környéket, bemenni Pestre, és csak az első utak jelentenek nagyobb stresszt és felkészülést, utána már rutinosabban pakolok, készülök, nézem az órát, hogy mikor kell elindulnunk, és ahhoz mikor kell elkezdenünk a pelenkázás-szoptatás rutint, úgy, hogy beleférjen egy esetleges ruhacserés újabb pelenkázás is :) (Volt már rá példa nem is egyszer.) A topikbeli kismamákkal szoktunk találkozni, és ez igazán szuper program, mert kimozdulás is, friss levegő is, meg jó beszélgetések és élmények, nem bánom egyáltalán, hogy utazni kell hozzá.
Fogunk járni Ringatóra is, hogy tanuljak új mondókákat, énekeket (drága Férjem szerint épp ideje, mert már unja a Hová mész te kis nyulacska c. örökbecsűt), és van kismamaklub és babamasszázs is, amit még nem próbáltunk.
Asszem jól belejövök ebbe az anyukaságba :) És nem hiányzik a munkám, minden gondolatom a törpikém körül forog. Azért nem szeretnék beszűkülni, de nem is félek ettől. Persze mostanában nem a gazdasági híreket nézegetem a neten, hanem a babás fórumokat, blogokat, de ez szerintem belefér.
